Tűzvédelmi Szabályrendszer
Óbuda VII., Lakásfenntartó Szövetkezet (Kivonat)
Tűzvédelmi használati szabályok
Általános előírások
Az épületben éghető anyag olyan mennyiségben és módon nem tárolható, ami a rendeltetésszerű használattól eltér, tüzet vagy robbanást okozhat.
A lakóknak meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk a tulajdonukban, használatukban levő épületek, lakások, eszközök használatára és működtetésére vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat, a tűzesetek és a műszaki mentést igénylő események jelzésével, a tűz oltásával és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeiket.
Tárolás, szállítás
A lépcsőházban és a folyosókon robbanásveszélyes, tűzveszélyes, éghető anyagot elhelyezni, tárolni nem szabad.
A lakásban legfeljebb 10 liter I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék, valamint robbanásveszélyes osztályú aeroszol, és legfeljebb 30 liter III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék tárolható.
Az épületben gázpalack tárolása és használata tilos.
A liftben legfeljebb egy személy kíséretében 20 liter éghető folyadék szállítható.
Kiürítési útvonal
Menekülési útvonalnak minősülnek a lépcsőházak és a folyosók. A menekülési utak minimális szélessége 1,10 méter. A menekülési útvonalakat leszűkíteni nem szabad.
Az épület bejáratát úgy lehet bezárni, ha valamennyi érintett személy részére biztosítják a nyitás lehetőségét.
A lépcsőházban elhelyezhető a lakás bejárata előtt lábtörlő, falon a felület 15 %-t meg nem haladó dekoráció, legalább 1,95 méter magasságban növény, és a menekülési útvonalon kívüli területen növény.
A lépcsőházban, annak pihenőin növények elhelyezhetők, ha a menekülési útvonalat az előírt minimális méret alá nem szűkítik le.
Rácsos ajtó a lakásbejárat előtt, vagy a közlekedőn a következő feltételekkel helyezhető el:
-
A rácsos ajtó által elzárt területen nem található tűzvédelmi berendezés (pl.: hő és füstelvezető nyitó-eszköze).
-
A rács nyitott állapotban nem akadályozza a menekülést (nem nyílik rá lépcsőre).
-
A ráccsal elzárt menekülési útvonalat igénybevevő lakók rendelkeznek a rácsos ajtót nyitó kulccsal.
-
A rács által elzárt területen a tárolással, tárgyak és anyagok elhelyezésével kapcsolatos tűzvédelmi követelmények teljesülnek.
Az épületben a villamos berendezés főkapcsolója, a közmű nyitó- és zárószerkezetének, a hő- és füstelvezető kezelőszerkezetének, nyílásainak, továbbá a tűzvédelmi berendezés, felszerelés és készülék hozzáférésének, megközelítésének lehetőségét állandóan biztosítani kell, azt eltorlaszolni nem szabad.
Felvonók (liftek)
A felvonókat tűz esetén használni tilos!
Szemétledobó
A szemétledobó helyiségekben történő bármiféle tárolás tilos.
Villamos berendezés
Csak olyan villamos berendezés használható, amely rendeltetésszerű használata esetén a környezetére nézve gyújtásveszélyt nem jelent.
Világítás, nyílt láng
Csak olyan világító berendezés használható, amely rendeltetésszerű használata esetén a környezetére nézve gyújtásveszélyt nem jelent.
Csatornahálózat
Éghető gázt, gőzt vagy folyadékot, az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, valamint vízzel vegyi reakcióba lépő és éghető gázt fejlesztő anyagot a közcsatornába, vagy a szikkasztóba bevezetni nem szabad.
Dohányzás
Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni, ahol az tüzet, vagy robbanást okozhat.
Tilos dohányozni a közös tulajdonban lévő zárt légterű épületrészekben, területeken, illetve helyiségekben.
Tűzveszélyes tevékenység
A Társasház területén az állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységgel járó tevékenységet végezni nem szabad.
Tennivalók tűz esetén
Tűzjelzés
Aki tüzet, vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles a tűzoltóságnak jelezni. A segélyhívás ingyenes.
A tűz jelzésére használható segélyhívó számok:
105 vagy 112
Tűzjelzés során az alábbiakat kell közölni:
-
a tűz pontos helye (kerület, utca, házszám, emelet, lakásszám, stb.), hány emeletes az épület,
-
mi ég (milyen anyag, milyen rendeltetésű helyiség), mi van veszélyeztetve, van-e robbanásveszély,
-
hányan tartózkodnak az épületben, emberi élet van-e veszélyben, történt-e sérülés,
-
a jelző nevét, a jelzésre használt készülék hívószámát.
Lakók riasztása és mentése
A tűzjelzést követően az elsődleges feladat az épületben tartózkodók riasztása, melyet hangos szóval, a bejárati ajtón való kopogtatással, a lakás- illetve a kapucsengő használatával kell elvégezni. Riadalom, pánik elkerülése érdekében higgadtságra, nyugalomra és határozottságra kell törekedni.
Menekülés és mentés
A menekülés, mentés fő szempontjai:
-
az emeleti szintekről a lépcsőházon keresztül hagyjuk el az épületet,
- biztosítsunk elsőbbséget, nyújtsunk segítséget a menekülésükben korlátozott személyek (gyermekek, gyermekes és terhes anyák, az idősek, mozgáskorlátozottak) meneküléséhez,
-
a füstgázok ellen a száj, illetve orr elé szorított átnedvesített textilneművel (kendő, törölköző, szükség esetén lehajlás stb.) a kimenekülés időtartamára hatásosan lehet védekezni,
-
a lakás elhagyása esetén lehetőleg gondoskodni kell a vízcsapok elzárásáról, az elektromos áram lekapcsolásáról.
Ha a lépcsőház füsttel telített, a bent rekedtek ne próbáljanak meg azon keresztül menekülni. Csukják be a bejárati ajtót, az ajtóréseket vízzel átitatott törölközővel tömítsék el. Maradjanak az ablak környezetében és ott várják a segítséget.
A lépcsőházban lévő füst mennyisége a hő és füstelvezető ajtó megnyitásával csökkenthető. A hő és füstelvezető ablak nyitókarja a lépcsőházban, az 1. emeleten és a 10. emeleten található.
Tűzoltás
A tűz oltását mindig az égő anyag tulajdonságainak és a tűz méretének figyelembevételével, a rendelkezésre álló, erre alkalmas eszközök, anyagok gyors számbavételével célszerű elkezdeni.
Az éghető folyadékok, olvadékok tüzei vízzel általában nem, de letakarással, elfojtással jól olthatók. A konyhában meggyulladt zsiradékot vízzel ne próbáljuk meg eloltani. A szétfröccsenő égő folyadék súlyos égési sérüléseket okoz és a tűz szétterjedését is segíti. Legegyszerűbb megoldás a tűzhely elzárása és az égő zsiradék, olaj fedővel történő letakarása.
Kisebb méretű szilárd éghető anyagok égésénél is alkalmazható a letakarás, majd esetleg a nedves környezetbe (kádba, mosogatóba, stb.) helyezés.
Letakarásra, elfojtásra minél vastagabb, alacsony műszáltartalmú, lehetőleg vízzel átitatott anyagokat (pokróc, pléd, törölköző stb.) célszerű használni.
Az elektromos berendezések tüzének oltását csak feszültségmentesítés – hálózati csatlakozás megszüntetése – után szabad elkezdeni.
Szilárd éghető anyagok tüzét a rendelkezésre álló vízforrásból (vízcsap, szódásüveg, stb.) nyert vízzel kezdjük el oltani, az oltás megkezdése előtt gondoskodni kell a lakás feszültségmentesítéséről.
Amennyiben rendelkezésre áll tűzoltó készülék, a biztosító szerelvény eltávolítása után, az indítókar lenyomásával, az oltóanyagot a tűzre kell irányítani. A kezelést és feszültség alatti berendezések oltására vonatkozó szabályokat a készülékeken található címke tartalmazza.
Sikertelen oltás esetén, vagy a tűz által érintett helyiséget, lakást, illetve a többi lakást elhagyva gondoskodni kell a közös közlekedőkre nyíló ajtók (helyiségek és lakásajtók, stb.) lehetőség szerinti becsukásáról.
A hivatásos tűzoltóság kiérkező egységei részére biztosítani kell az épület megközelítését, a lakóház környezetében lévő tűzcsapok és vízszerelési helyek hozzáférhetőségét (pl.: az ott parkoló gépjárművek eltávolításával).
El kell távolodni az épülettől olyan mértékben, hogy a tűzoltást ne akadályozzák, de maradjanak a helyszínen, hogy a szükséges információkat megadhassák a tűzoltóság részére:
-
a veszélyhelyzet körülményeiről,
-
az esetleges bent tartózkodók hollétéről, koráról (gyerek, beteg, idős személy),
-
a vízszerzési helyekről,
-
a közművek nyitó-záró szerelvényeinek helyéről.
A tűz oltásának felelős vezetője a tűzoltásvezető, aki a tűzoltóság vagy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv tagja. A tűzoltás helyszínén más személy csak a tűzoltásvezető előzetes engedélyével intézkedhet.
A tűzoltásvezető a tűzoltáshoz magánszemélyeket a tűz oltásában és a mentési munkálatokban az életkoruk, egészségi és fizikai állapotuk alapján elvárható közreműködésre kötelezhet, járműveiket, eszközeiket, felszereléseiket, anyagaikat igénybe veheti, elrendelheti, hogy a tűzoltásban résztvevők magánlakásba, épületbe, helyiségbe bontással is behatolhassanak.
A tűzoltásvezető a tűz által veszélyeztetett és a tűz oltásához szükséges területen minden tevékenységet korlátozhat, megtilthat, elrendelheti illetéktelen, veszélyeztetett személyek, anyagi javak eltávolítását, a terület kiürítését.
Egyéb káresemény
Gázömlés
Ha a lakásban, épületben intenzív szellőztetés ellenére is gázszagot lehet érezni, értesíteni kell a tűzoltóságot és a gázszolgáltatót, az épületet pedig el kell hagyni. A gázszivárgással érintett helyiségekben a villamos kapcsolók, kapucsengő és a nyílt láng használata tilos.
Épületszerkezeti károsodás
Ha az épület tartószerkezetei (fal, födém, lépcső) a biztonságos használatot veszélyeztető mértékben károsodnak, el kell hagyni az épületet. Ha ez nem lehetséges, értesíteni kell a tűzoltóságot.
Szénmonoxid mérgezés
Szén-monoxid-mérgezés tünetei (szédülés, hányinger, fejfájás) esetén azonnal szellőztetni kell, és el kell hagyni az épületet. Ezt követően hívni kell a tűzoltóságot.
Tűzvizsgálat és Hatósági bizonyítvány
A tűzvizsgálat a tűz keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányuló hatósági tevékenység.
A tűzvizsgálati eljárás során a tűzvédelmi hatóság vizsgálja a tűz keletkezésének, terjedésének körülményeit; a tűz keletkezésének helyét, idejét; a tűz keletkezéséhez vezető folyamatot; továbbá a tűzesettel kapcsolatos személyi felelősséget, a tűz keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására vonatkozó tűzvédelmi előírások érvényesülését, valamint a tűzoltás alapvető feltételeinek meglétét.
A tűzesettel érintett személyek kötelesek változatlanul hagyni és változatlan formában megőrizni a tűzeset helyszínét a kötelező adatgyűjtés elvégzéséig, vagy a tűzvizsgálat helyszíni szemléjének befejezéséig, ettől eltérni csak közvetlen életveszély, az építmény helyrehozhatatlan károsodásának veszélye, vagy a tűzeset helyszínén jelen lévő tűzvizsgáló, vagy a tűzoltásvezető engedélyével lehet.
Tűzeseti hatósági bizonyítványt az ügyfél kérelmére a területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség ad ki.
A hatósági bizonyítvány kiállításáért 3.000 Ft illetéket kell fizetni.
A hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, ha a tűzeset megtörténtének ténye a helyszín megtekintése alapján nem állapítható meg.
Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. A hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított tíz napon belül kell kiadni.
Budapest, 2016. szeptember 19.