Az
Óbuda VII.
Lakásfenntartó Szövetkezet
Alapszabálya
Időközi módosításokkal
egységes szerkezetbe foglalva
2015. november 18-ánAz Óbuda VII. Lakásfenntartó Szövetkezet Alapszabálya
I. Alapvető rendelkezések
1.) A lakásszövetkezet neve. Óbuda VII. Lakásfenntartó Szövetkezet
2.) A lakásszövetkezet székhelye: 1034, Budapest, Szőlő u. 35-37.
3.) A lakásszövetkezet cégjegyzékszáma: 01-02-052340
4.) A lakásszövetkezet lakóépületek fenntartására létrejött gazdálkodó szervezet. A lakásszövetkezet
jogi személy. A lakásszövetkezet nyilvántartását és törvényességi felügyeletét a székhelye szerint
illetékes cégbíróság végzi.
5.) A lakásszövetkezet célja: a lakásszövetkezet, a lakásszövetkezeti tagok és a nem tag tulajdonosok
tulajdonában lévő, természetben a lakásszövetkezet székhelyével megegyező címen található
lakóépületek üzemeltetése, karbantartása, felújítása, korszerűsítése, a lakóépületek gazdaságos
fenntartása, állaguk megóvása, az ezzel kapcsolatos érdekképviselet ellátása, a lakóközösséget érintő
ügyek intézése.
6.) A lakásszövetkezet tevékenységét a saját részére, tagjai, továbbá a nem tag tulajdonosok részére
végzi, amellyel kapcsolatosan nyereségszerzésre nem törekszik. A lakásszövetkezet tevékenységi
köre:
a.) A lakásszövetkezet főtevékenysége: TEÁOR 6832 ’08 Ingatlankezelés
E körbe tartozó feladatai:
01) a lakásszövetkezet tulajdonába és kezelésébe tartozó lakóépületek fenntartása;
02) lakásszövetkezet tagjai és nem tagjai számára nyújtandó közcélú tevékenységek ellátása.
b.) A lakásszövetkezet céljai eléréséhez szükséges tevékenységének ellátása érdekében – jellemzően
a lakóépületek lakásszövetkezeti tulajdonban lévő területeinek és felületeinek bérbeadásával –
vállalkozási tevékenységet is folytat. A lakásszövetkezet vállalkozási tevékenysége körébe tartozó
feladata az alaptevékenységi feladatkörébe nem tartozó minden más olyan tevékenység ellátása,
amelynek adózott eredményét alaptevékenységi feladatai ellátására fordítja. A lakásszövetkezet
vállalkozási tevékenysége:
TEÁOR 6820 ’08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
TEÁOR 8110 ’08 Építményüzemeltetés
7.) Jelen alapszabályt a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény (továbbiakban Ltv.)
rendelkezéseivel összhangban kell értelmezni.
II. A lakásszövetkezet szervezete
8.) A lakásszövetkezet szervei: a közgyűlés, az ügyvezető elnök és a felügyelőbizottság.III. A közgyűlés
9.) A lakásszövetkezet legfőbb szerve a közgyűlés.
10.) A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a.) az alapszabály megállapítása, módosítása;
b.) az ügyvezető elnök megválasztása és felmentése;
c.) a felügyelőbizottság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése;
d.) a tisztségviselők díjazásának megállapítása;
e.) a beszámoló és a tárgyévi költségvetés elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról,
illetőleg a veszteség fedezetének forrásáról, szükség esetén a pótbefizetés elrendeléséről;
f.) a lakásszövetkezet egyesülésének, szétválásának vagy megszűnésének elhatározása;
g.) a kiválással kapcsolatos vagyon megosztása;
h.) a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészek használata, hasznosítása módjának
megváltoztatása;
i.) döntés a lakásszövetkezeti érdekképviseleti szövetségbe való belépésről, illetve az onnan való
kilépésről;
j.) tisztségviselő ellen kártérítési per indításának elhatározása, illetőleg büntetőfeljelentés
megtételéről való döntés;
k.) döntés a tagfelvételről és tagkizárásról;
l.) döntés a közös költség díjának mértékéről;
m.) és mindaz, amit az Ltv. illetve jelen alapszabály a hatáskörébe utal.
11.) A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer az ügyvezető elnök hívja össze (évi
rendes közgyűlés). Kötelező a közgyűlést egyébként összehívnia, ha azt a tagok legalább 10%-a vagy a
felügyelőbizottság írásban, az ok megjelölésével indítványozza, illetve az más okból elengedhetetlen.
12.) A közgyűlést a napirend megjelölésével, legalább 15 nappal a közgyűlés időpontját megelőzően a
tagoknak, illetve a nem tag tulajdonosoknak kézbesített meghívóval, írásban kell összehívni. A
meghívó egy példányát a lakásszövetkezeti hirdetőtábláján is ki kell függeszteni. A meghívóban fel
kell tüntetni a megismételt közgyűlés időpontját és az arra vonatkozó határozatképességi szabályt.
13.) A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele megjelent.
14.) Ha a közgyűlés határozatképtelen, 15 napon belüli időpontban, azonos napirenddel újabb
közgyűlést kell tartani (megismételt közgyűlés). A megismételt közgyűlés a megjelent tagok számára
tekintet nélkül határozatképes. Nem lehet megismételt közgyűlést tartani a lakásszövetkezet
egyesülésének, szétválásának vagy megszűnésének kérdésében.
15.) A közgyűlés határozatait a jelen lévő tagok több mint felének szavazatával, nyílt szavazással
hozza, amely szavazáson lakásonként egy-egy szavazat vehető figyelembe. Amennyiben egy lakáson
belül a szavazásra jogosultak ellentétesen szavaznak, szavazatuk nem vehető figyelembe.
16.) A közgyűlés a tisztségviselők megválasztásáról, illetve felmentéséről titkos szavazással dönt.
17.) A közgyűlés az alapszabály módosításáról a jelenlévő tagok kétharmadának szavazatával dönt.18.) A közgyűlés a lakásszövetkezet egyesülésének és szétválásának kérdésében az összes tag
kétharmadának szavazatával dönt.
19.) A közgyűlés a lakásszövetkezet megszűnésének kérdésében az összes tag részvételével
megtartott közgyűlésen egyhangúlag dönt.
20.) A szavazatok számlálását 3 tagú bizottság végzi, amelynek 1 tagja a felügyelőbizottság egyik
tagja, a másik 2 tag pedig a lakásszövetkezet nem tisztségviselő tagja. A szavazatok számlálását
megfigyelőként bárki jelen lehet.
21.) A közgyűlésen jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza különösen:
a.) a közgyűlés helyét és idejét;
b.) a közgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítésre megválasztott 2 tag nevét;
c.) a megjelent tagok számát és nevét;
d.) a határozatképesség megállapítását;
e.) a napirendi pontokat;
f.) a hozott határozatokat és a szavazás adatait;
g.)a levezető elnök , a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítő tagok aláírását.
22.) Az ügyvezető elnök a közgyűlésen hozott határozatokat a közgyűlés megtartásától számított 30
napon belül a tagoknak írásban megküldi. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a nem tag tulajdonosra a
lakásával kapcsolatos fizetési kötelezettséget előírására, teljesítésére vonatkozó határozatok
közlésére is.
23.) A lakásszövetkezet tagját a közgyűlésen olyan írásbeli meghatalmazás alapján lehet képviselni,
amit a meghatalmazó és két tanú saját kezűleg aláírt, vagy ügyvéd, illetőleg közjegyző ellenjegyzett.
Az ilyen módon meghatalmazott képviselő nyilatkozatait úgy kell tekinteni, mintha maga a
meghatalmazó járt volna el, kivéve, ha az adott kérdésben a képviseletet jogszabály zárja ki.
24.) A lakásszövetkezet tagjai – a rendes évi közgyűlés, valamint a 10.) a-g.) pontokban felsorolt
közgyűlési hatáskörök kivételével – a közgyűlés összehívása nélkül, írásban is szavazhatnak, ha a
döntés ily módon is meghozható, az alábbiak szerint:
a.) az ügyvezető elnök a szavazásra feltett ügy lényegét tömören összefoglaló és a döntéshez
szükséges információkat tartalmazó írásos tájékoztatást küld a tagoknak. A tájékoztató egy példányát
a lakásszövetkezet hirdetőtábláján is ki kell függeszteni.
b.) A tájékoztatóhoz csatolni kell egy szavazólapot, amely tartalmazza az eldöntendő
kérdést/kérdéseket és lehetővé teszi, hogy a szavazó a szavazólapon az általa hozott
döntést/döntéseket (amely „Igen”, „Nem”, „Tartózkodom” lehet) egyértelműen megjelölhesse.
c.) A tájékoztatóban meg kell határozni a szavazatok lakásszövetkezethez való eljuttatásának
határidejét, amely nem lehet kevesebb nyolc napnál.
d.) A szavazó a szavazólapot leadás előtt aláírásával és az ajtószám megjelölésével hitelesíti.
Lakásonként egy-egy szavazat vehető figyelembe. Amennyiben egy lakásból több ellentétes szavazat
érkezik, a szavazatot érvénytelennek kell minősíteni.
e.) A szavazat érvényes, ha a szavazólapon kérdésenként egy válasz egyértelműen van megjelölve, a
szavazólap határidőn belül a lakásszövetkezethez érkezett és a szavazó azt hitelesítette.f.) A szavazás érvényes, ha a szavazásra jogosultak több mint fele érvényesen szavazott. Határozattá
a javaslat akkor válik, ha az érvényesen szavazók több mint fele „Igen”-nel vagy „Nem”-mel szavazott.
g.) A szavazatok számlálását 3 tagú bizottság végzi, amelynek 1 tagja a felügyelőbizottság egy tagja, a
másik 2 tag pedig a lakásszövetkezet nem tisztségviselő tagja. A szavazatok számlálásánál
megfigyelőként bárki jelen lehet.
h.) A szavazatok összeszámlálásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a
szavazásban részt vett tagok számát, az összesített adatokat és a szavazás eredményét. A
jegyzőkönyvet a szavazat számláló bizottság aláírásával hitelesíti.
i.) A szavazás eredményét az ügyvezető elnök a szavazatok eladási határidejét követő 30 napon belül
valamennyi tag részére írásban megküldi.
25.) Ha a jelen alapszabály szerint a szavazáson a nem tag tulajdonos is részt vehet, akkor a közgyűlés
határozatképességének megállapításánál, valamint a szavazatok számlálásánál a nem tag
tulajdonosokat is figyelembe kell venni.
IV. Az ügyvezető elnök
26.) A lakásszövetkezet az igazgatóság feladatinak ellátására az ügyvezető elnök tisztséget
rendszeresíti. A közgyűlés az ügyvezető elnököt titkos szavazással, ötévi időtartamra választja.
27.) Az ügyvezető elnökké csak a lakásszövetkezet tagja választható.
28.) Ügyvezető elnökké nem választható, aki legalább középfokú végzettséggel nem rendelkezik.
29.) Az ügyvezető elnök a lakásszövetkezettel munkaviszonyban is állhat. Ebben az esetben felette a
munkáltatói jogokat a közgyűlés gyakorolja.
30.) Az ügyvezető elnök a közgyűlés határozatainak megfelelően irányítja a lakásszövetkezet
tevékenységét. Ennek keretében:
a.) kialakítja és irányítja a lakásszövetkezet munkaszervezetét;
b.) gyakorolja azokat a munkáltatói jogokat, amelyek nem tartoznak a közgyűlés hatáskörébe;
c.) dönt minden olyan ügyben, amely nem tartozik kifejezetten a közgyűlés, vagy a lakásszövetkezet
más szervének hatáskörébe;
d.) gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról;
e.) irányítja és ellenőrzi a szövetkezet gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét;
f.) gondoskodik a lakásszövetkezeti vagyon hatékony működtetéséről (kezelés, hasznosítás, megóvás)
g.) gondoskodik a közös költség beszedéséről, a befizetések nyilvántartásáról és rendeltetésszerű
felhasználásáról;
h.) a befizetési kötelezettség (közös költség) mértékét, a költségeket érintő hatósági áremelés
lakásszövetkezetre eső mértékének arányában megemelheti;
i.) a jogszabályi előírásoknak megfelelően folyamatosan érvényesíti a lakásszövetkezet követeléseit;
j.) eljár a fizetési kötelezettségüket nem teljesítő tagokkal és nem tag tulajdonosokkal szemben;
k.) dönt a tagfelvételi kérelmekről és a tagkizárásokról;
l.) előkészíti a közgyűlés döntési körébe tartozó előterjesztéseket.
31.) Az ügyvezető elnök az évi rendes közgyűlésen köteles előterjeszteni az éves költségvetést.32.) Az ügyvezető elnök a tag vagy nem tag tulajdonos lakásának elidegenítése esetén, a tag vagy
nem tag tulajdonos kérésére köteles 3 napon belül a szövetkezettel szembeni költségtartozásról,
annak összegéről illetve kiegyenlítéséről írásbeli nyilatkozatot adni, amelyet az adásvételi
szerződéshez csatolni kell.
33.) Az ügyvezető elnök köteles a lakásszövetkezet eredményes működését a tőle elvárható
legnagyobb gondossággal elősegíteni.
34.) Az ügyvezető elnök felelős a lakásszövetkezet kezelésében lévő vagyon rendeltetésszerű
használatáért, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában lévő vagyontárgyak karbantartásáért és
állaguk megóvásáért. Ennek érdekében az ügyvezető elnök gondoskodik a lakásszövetkezeti
felújítások, beruházások megszervezéséről és lebonyolításáról.
35.) Az ügyvezető elnök gondoskodik a lakásszövetkezet tulajdonát képező lakóingatlanok zavartalan
üzemeltetéséről.
36.) Az ügyvezető elnök a lakásszövetkezet vagyonával úgy gazdálkodik, hogy a lakásszövetkezet
zavartalan üzemeltetéséhez szükséges anyagi eszközök folyamatosan rendelkezésre álljanak.
37.) Az ügyvezető elnök tevékenységéért a közgyűlésnek felelős. Évente legalább egyszer – az évi
rendes közgyűlés alkalmával – köteles beszámolni a közgyűlésnek a lakásszövetkezet vagyoni,
pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és saját tevékenységéről.
38.) Az ügyvezető egyéb feladatai:
a.) halasztást nem tűrő esetekben személyes felelősséggel intézkedik a lakásszövetkezet
gazdálkodását, a lakásszövetkezeti vagyont, illetve tulajdont, illetve a személy- és vagyonbiztonságot
(balesetveszély, lakásszövetkezeti házak állaga) érintő kérdésekben;
b.) gondoskodik
01) a tagok bejelentéseinek, panaszainak és kérelmeinek gyors elintézéséről;
02) a szövetkezet belső szabályzatainak (Tűzvédelmi Szabályzat, Munkavédelmi Szabályzat, stb.)
betartásáról, illetve azoknak jogszabályi változásokat követő módosításáról;
03) a vagyonvédelmi előírások betartásáról és ezek ellenőrzéséről;
04) arról, hogy a társadalmi együttélésnek a lakásszövetkezet „Házirend”-jében előírt szabályai
érvényre jussanak;
05) a felügyelőbizottság, illetve az illetékes hatóságok, szakértők vagy egyéb ellenőrző szervek által
megállapított hiányosságok kezeléséről és kijavításáról.
c.) gondoskodik a hatékony helyiséggazdálkodásról, ennek keretében előkészíti és megköti a bérleti,
illetve használati szerződéseket.
V. A felügyelőbizottság
39.) A közgyűlés titkos szavazással dönt ötévi időtartamra háromtagú felügyelőbizottságot, közülük
titkos szavazással egy felügyelőbizottsági elnököt választ.
40.) A felügyelő bizottsági tisztséget olyan személy láthatja el, aki tulajdonos vagy életvitelszerűen a
szövetkezeti ingatlanban él. A felügyelőbizottság elnökévé vagy tagjává nem válaszható meg, aki
legalább középfokú végzettséggel nem rendelkezik.41.) A lakásszövetkezet a felügyelőbizottság elnökével és tagjaival munkaviszonyt nem létesíthet.
42.) A felügyelőbizottság a tagok érdekében a lakásszövetkezet egész tevékenységére kiterjedő,
folyamatos önellenőrzést végez. Ehhez a következő jogosítványokkal rendelkezik:
a.) a lakásszövetkezet szerveinek működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet
megvizsgálhat, a lakásszövetkezet irataiba betekinthet;
b.) a lakásszövetkezet tisztségviselőitől, alkalmazottaitól, a tagoktól és a nem tag tulajdonosoktól
felvilágosítást kérhet, amely felvilágosítás megadását, illetőleg az iratok bemutatását az érintett
tisztségviselők és alkalmazottak nem tagadhatják meg;
c.) az ügyvezető elnököt felhívhatja, hogy a jogszabályoknak, az alapszabálynak, illetve a közgyűlés
határozatainak megfelelően járjon el;
d.) indítványozhatja az ügyvezető elnök felmentését, felelősségre vonását, a közgyűlés összehívását;
e.) összehívja a közgyűlést, ha az ügyvezető elnök az erre vonatkozó kötelezettségének nem tesz
eleget;
f.) az éves beszámoló alapján véleményt nyilvánít a közgyűlésnek a lakásszövetkezet gazdálkodásáról,
e nélkül az éves beszámoló tárgyában határozat nem hozható;
g.) véleményt nyilváníthat a közgyűlés elé terjesztett más beszámolókról, jelentésekről;
h.) javaslatot tesz a közgyűlésnek a tisztségviselők díjazásának megállapításáról.
43.) A felügyelőbizottság döntéseit szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök
szavazata dönt.
44.) A felügyelőbizottság tevékenységéről a közgyűlésnek évente egyszer beszámol.
45.) A közgyűlés köteles érdembe megtárgyalni a felügyelőbizottság javaslatait, indítványait és azok
tárgyában a soron következő ülésen határozatot hozni, illetve állást foglalni.
VI. A lakásszövetkezet tisztségviselői
46.) A lakásszövetkezet tisztségviselői: az ügyvezető elnök, a felügyelő bizottság elnöke és tagjai
47.) Nem lehet tisztségviselő
a.) aki nem tagjai a lakásszövetkezetnek;
b.) akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondokság alá helyezett;
c.) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, mindaddig,
amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül;
d.) akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban
megjelölt tevékenységet folytató lakásszövetkezetnél;
e.) aki az alapszabályban előírt szakmai követelményeknek nem felel meg;
f.)közeli hozzátartozók és élettársak nem lehetnek a lakásszövetkezetnek a tisztségviselői.
48.) Az ügyvezető elnök nem választható meg a felügyelőbizottság elnökévé vagy tagjává.
49.) Ha a tisztségviselővel szemben kizáró ok vagy a tisztség betöltésével összeférhetetlen körülmény
merül fel, köteles azt a tudomásszerzést követő 15 napon belül elhárítani és ezt a közgyűlés felé
hitelt érdemlően igazolni. Amennyiben erre a megjelölt határidőn belül nem kerül sor, atisztségviselő megbízása megszűnik és a közgyűlést azonnali hatállyal össze kell hívni a tisztségviselő
felmentése és az új tisztségviselő választása céljából. Amennyiben a tisztségviselő a kizáró okot vagy
összeférhetetlen körülményt a közgyűlésig elhárítja és ezt hitelt érdemlően igazolja, a közgyűlés
eltekinthet a felmentésétől.
50.) A tisztségviselők az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal
kötelesek eljárni. Kötelességeik megszegésével a lakásszövetkezetnek okozott kárért a polgári jog
szabályai szerint egyetemlegesen felelősek. nem terheli a fent említett felelősség azt a tisztségviselőt,
aki a határozat ellen szavazott vagy az intézkedés ellen tiltakozott és tiltakozását a
felügyelőbizottságnak írásban bejelentette.
51.) A tisztségviselő megbízása megszűnik:
a.) a megbízatás időtartamának lejártával;
b.) a tisztségviselő halálával;
c.) a megválasztó szervhez intézett lemondással;
d.) a közgyűlés általi felmentéssel;
e.) a tagsági viszony megszűnésével.
52.) Ha valamely tisztségviselő megbízatása a megbízatás időtartamának lejárta előtt szűnik meg, új
tisztségviselő megválasztása céljából időközi választást kell tartani, amelynek szabályai megegyeznek
a rendes tisztségviselő választás szabályaival. Az így megválasztott tisztségviselő megbízatása a
következő rendes választásig tart.
53.) Amennyiben a tisztségviselő megbízatása – akár a megbízás időtartamának lejártával, akár más
okból – megszűnik, a közgyűlés az általános szabályok szerint kilencven napon belül új tisztségviselőt
választ. Ha a megbízatás az időtartam lejárásával, lemondással, felmentéssel, összeférhetetlenség
vagy kizáró ok megállapításával vagy a tagsági viszony megszűnése miatt szűnik meg, köteles a
megszűnt megbízatású tisztségviselő feladatát – az addig érvényes díjazás fejében, az ügyvezető
elnök írásbeli felkérése esetén, az abban meghatározott feladatokra kiterjedően – az új tisztségviselő
megválasztásáig, de legfeljebb a megbízatás megszűnésétől számított kilencven napig ügyvivő
tisztségviselőként ellátni.
VII. Tulajdoni és használati viszonyok
54.) A lakóépületekben a lakások a tagok, a nem tag tulajdonosok és a lakásszövetkezet tulajdonában
állnak.
55.) A lakásszövetkezet tulajdonában áll a lakóépületek többi része, így különösen:
a.) a lakóházhoz tartozó földrészlet;
b.) a lakóház épületszerkezetei, közös használatra szolgáló helyiségei, területei és központi
berendezései, a gondnoki lakás, továbbá a lakásszövetkezet célját szolgáló más létesítmények (iroda,
javító-karbantartó műhely, stb.) építmények és vagyontárgyak.
56.) A lakásszövetkezeti tulajdon részletezése
a.) épületszerkezetei általában:01) a lakóház alapjai, továbbá függőleges és vízszintes tartószerkezetei, a lakóház nyílászáró-
szerkezetei, korlátjai és mellvédjei, valamint
02) a külön tulajdonban álló lakásokban és nem lakás céljára szolgáló helyiségekben lévő falak
kivételével
03) a lakóház tetőzete és az azon lévő tetőfelépítmények;
04) a lakóházon lévő ereszcsatornák és lefolyóvezetékek.
b.) közös használatra szolgáló helyiségei és területei általában:
01) a lakásszövetkezeti közösségi célú helyiségek;
02) a 11. szinti raktárhelyiségek;
03) a kapualj
04) a lépcsőház;
05) a folyosók;
06) a központi berendezések helyiségei;
07) a szárítóhelyiség;
08) a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség;
09) a szeméttároló helyiség, a berendezéseivel és a felszereléseivel együtt.
c.) központi berendezései általában:
01) a felvonó;
02) a szellőztető-berendezés;
03) a szemétledobó;
04) a vízvezeték-hálózat a vízmérőtől a külön tulajdonban álló lakásokban és nem lakás céljára
szolgáló helyiségekben lévő berendezések áteresztő csapjáig, a szövetkezeti tulajdonban álló
helyiségekben az összes berendezés és felszerelés is;
05) a szennyvízcsatorna-hálózat a telekhatártól;
06) az elektromos vezetékhálózat az áramszolgáltató és a fogyasztó külön szerződésben
megállapított csatlakozási ponttól, a külön tulajdonban álló lakásokban és nem lakás céljára szolgáló
helyiségekben a fogyasztói mérőkészülékig, a szövetkezet tulajdonában álló helyiségekben a
fogyasztói vezeték, az összes berendezés és felszerelés is;
07) a központi fűtőberendezés;
08) a központi melegvízszolgáltató-berendezés, a külön tulajdonban álló lakásokban és nem lakás
céljára szolgáló helyiségekben lévő berendezések áteresztő csapjáig, a szövetkezet tulajdonában álló
helyiségekben a fogyasztói vezeték, az összes berendezés és felszerelés is;
09) a távhőellátó-berendezés a fogyasztói hőközpont utáni helyiségében lévő fogyasztói vezeték első
elzáró-illetőleg szabályozó szerelvényének a fogyasztó felé eső oldalától az alap- és
felszállóvezetékek, a külön tulajdonban álló lakásokban és nem lakás céljára szolgáló helyiségekben
lévő vezetékszakasz a fűtőtestekkel, illetőleg a melegvíz-szolgáltató berendezések áteresztőcsapjáig,
a lakásszövetkezet tulajdonában álló helyiségekben és területen lévő vezetékszakasz az összes
berendezéssel, a távhőellátó-berendezés fogyasztói hőközpontja;
10) a központi antenna az erősítőberendezéssel és a hozzátartozó vezetékhálózattal, továbbá
csatlakozó-aljjal;
11) a kaputelefon és felcsengetőberendezés a hozzátartozó vezetékhálózattal.d.) A lakásszövetkezet célját szolgáló máslétesítmények építmények és vagyontárgyak általában:
01) a lakásszövetkezet működéséhez szükséges épületek,
02) a lakásszövetkezet nem lakás céljára szolgáló helyiségei, a rendeltetésszerű használatukhoz
szükséges berendezésekkel és felszerelésekkel együtt.
03) A lakóházhoz tartozó földrészleten lévő egyéb építmények (kerítés, támfal, saját használatú út,
járda, kerti építmények és berendezések, stb.).
57.) A lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészek és földrészlet használatára – a közgyűlés
határozatainak keretei között – a tagok mindegyike jogosult, e jogát azonban egyik tag sem
gyakorolhatja a többiek jogának vagy jogos érdekének sérelmére.
58.) Az épület közös használatára szolgáló területeinek és helységeinek használatára vonatkozó
részletes szabályokat a lakásszövetkezet házirendje tartalmazza.
59.) A lakásszövetkezet tulajdonában lévő lakások és helyiségek használatáról és hasznosításáról a
lakásszövetkezet gazdasági tevékenységének keretein belül az ügyvezető elnök dönt.
VIII. A lakásszövetkezeti tagsági viszony
60.) A lakásszövetkezetnek az lehet tagja
a.) aki a lakásszövetkezet székhelyeként megjelölt lakóingatlanon belül lakás (rész)tulajdonosa, és
b.) írásbeli nyilatkozatban magára nézve kötelezőnek ismeri el a jelen alapszabályban foglaltakat, és
c.) vállalja a lakásszövetkezet céljának megfelelően előírt fizetési és más kötelezettségek teljesítését.
61.) Nem utasítható el annak a tagfelvételi kérelme, aki az előző pontban meghatározott
feltételeknek megfelel.
62.) A tagfelvételről a közgyűlés 90 napon belül dönt. A tagsági viszony a felvételi kérelem
időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.
63.) Az ügyvezető elnök a tagokról és nem tag tulajdonosokról nyilvántartást vezet, amely – ellenkező
bizonyításig – igazolja a tagsági viszony keletkezésére, fennállására és megszűnésére vonatkozó,
valamint az érintett tag és nem tag tulajdonos közüzemi, illetve a lakásszövetkezet felé fennálló
tartozásaival kapcsolatos adatokat, amely adatokról a lakásszövetkezet kizárólag a közüzemi
szolgáltatónak és a bíróságnak adtat tájékoztatást.
64.) A lakásszövetkezeti tagsági viszony megszűnik a tag halálával, illetve jogutód nélküli
megszűnésével, lakásszövetkezetből való kilépésével, a lakóépületben lévő lakáson fennálló
tulajdonjogának megszűnésével, kizárásával, a lakásszövetkezet jogutód nélküli megszűnésével.
65.) A tagsági viszony önkéntes, azt a tag az ügyvezető elnöknek lejuttatott írásbeli bejelentéssel
egyoldalúan megszüntetheti. A tagsági viszony a kilépésre vonatkozó nyilatkozat megtételétől
számított harmincadik napon szűnik meg. A tagsági viszony megszűnése nem érinti a tagnak a
lakásszövetkezettel szemben fennálló esetleges tartozásait.
66.) A kilépett tag a nem tag tulajdonossal válik azonos jogállásúvá.
67.) A közgyűlés határozatával a tagot kizárhatja, ha a tag neki felróható módona.) a lakásszövetkezet érdekét súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít.
b.) a tagsági viszonyból eredő kötelezettségeinek a teljesítésére vonatkozó felszólítástól számított
kilencven napon belül sem tesz eleget.
c.) felszólítás ellenére sem teljesíti a jogszabályoknak és az alapszabálynak megfelelő módon
megállapított fizetési, illetve pótbefizetési kötelezettségét.
68.) A kizárást tárgyaló ülésre a tagot meg kell hívni, azonban távolmaradása a kizárásának nem
akadálya. A kizárásról hozott határozatot az érintett taggal írásban kell közölni. A tagsági viszony – az
Ltv-ben felsorolt kivételekkel – a határozat közlésétől számított harminc nap elteltével szűnik meg.
69.) A kizárt tag a nem tag tulajdonossal válik azonos jogállásúvá.
70.) A tagsági viszony megszűnése esetén a volt tag vagy örököse/jogutódja a lakásszövetkezet
részére teljesített befizetései visszatérítését – a túlfizetés esetét kivéve – semmilyen jogcímen nem
követelheti.
IX. A lakásszövetkezeti tag jogai és kötelezettségei
71.) A tag joga, hogy
a.) rész vegyen a lakásszövetkezetet érintő döntéshozatali eljárásokban;
b.) a lakásszövetkezettel kapcsolatos ügyekről a tisztségviselőktől tájékoztatást kérjen, az
alapszabályba a közgyűlési jegyzőkönyvekbe, valamint a személyét érintő iratokba betekintsen;
c.) tanácskozási és szavazati joggal rész vegyen a közgyűlésen;
d.) megválasztása esetén a lakásszövetkezetben tisztséget viseljen.
e.) részesedjen a lakásszövetkezet gazdálkodásának eredményéből, oly módon, hogy a
lakásszövetkezet sikeres gazdálkodása esetén a tag alacsonyabb összegű közös költséget fizet;
f.) igénybe vegye a lakásszövetkezet által a tagok számára biztosított szolgáltatásokat;
e.) az épület közös használatra szolgáló részeit, felszereléseit, berendezéseit a házirendnek
megfelelően a többi tagot megillető használati jog sérelme nélkül használja;
g.) a tulajdonában álló lakás elidegenítése esetén az ügyvezető elnöktől írásbeli nyilatkozatot kérjen
az elidegenítés tárgyát képező lakás költségtartozásáról. (Az eladó akkor is felel a lakás per-, teher-,
és igénymentességéről tett nyilatkozatáért, ha a szerződés megkötése során a tartozás fennállásának
kérdésében nem kéri az elnök fent említett nyilatkozatának kiadását.)
72.) A kötelezettsége, hogy
a.) teljesítse a lakásszövetkezet által – a jogszabályoknak és az alapszabálynak megfelelően – számára
megállapított fizetési, illetve pótbefizetési kötelezettséget;
b.) betartsa a lakásszövetkezet – 1. számú mellékletében megállapított házirendjét, jelen alapszabály
rendelkezéseit, valamint a lakásszövetkezet szerveinek határozatát;
c.) észrevételeivel, tanácsaival és személyes közreműködésével segítse a lakásszövetkezet és annak
eredményes működését;
d.) a tagoktól elvárható gondossággal végezze a lakásszövetkezetben vállalt munkát;
e.) a lakásában tervezett jelentősebb zajjal és/vagy szennyeződéssel járó munkáltatókról az
ügyvezető elnöktől előzetesen értesítse;
f.) lehetővé tegye és tűrje, hogy a lakásába a lakásszövetkezet tisztségviselője vagy megbízottja a
lakásszövetkezet érdekében szükséges ellenőrzési és fenntartási munkálatok elvégzése céljából az
arra alkalmas időben – a tag, illetve a bent lakó szükségtelen zavarása nélkül – bejuthasson;
g.) az ügyvezető elnöknek a változástól számított 30 napon belül bejelentse
01) lakása tekintetében a tulajdonosváltozást;02) lakcímét;
03) a lakását bérlő, illetve használó személy nevét és lakcímét, a bérlő egyidejű értesítése mellett.
f.) a lakásszövetkezet tulajdonában lévő épületrészeket, berendezéseket és vagyont óvja és
rendeltetésszerűen használja;
g.) saját, illetve a lakásszövetkezet és más tagok, valamint nem tag tulajdonosok tulajdonát
rendeltetésszerűen, mások zavarás nélkül használja;
h.) lakása elidegenítésének szándékát a lakásszövetkezettel való elszámolás céljából az ügyvezető
elnöknek a szerződés megkötése előtt bejelentse, és a lakásszövetkezettel szemben fennálló
tartozását legkésőbb az átruházást megelőző lakásszövetkezeti ügyfélfogadási napon rendezze.
X. A nem lakásszövetkezeti tag tulajdonos jogai és kötelezettségei
73.) A nem lakásszövetkezeti tag tulajdonost megilletik mindazok a jogok, amelyek a tag tulajdonost
megilletik, azzal a kivétellel, hogy a lakásszövetkezet vállalkozási tevékenységének eredményéből
nem részesül (azaz a lakásszövetkezet sikeres gazdálkodása esetén magasabb összegű közös
költséget fizet) és a lakásszövetkezet által a tagoknak nyújtott szolgáltatásokat nem veheti igénybe.
74.) A nem lakásszövetkezeti tag tulajdonost terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tag
tulajdonost terhelik, a lakásszövetkezet vállalkozási tevékenységeivel kapcsolatos költségek
kivételével.
75.) A közgyűlésen a nem tag tulajdonost szavazati jog saját jogán kizárólag a lakásával kapcsolatos
fizetési kötelezettségek előírására és teljesítésére vonatkozó tárgyévi költségvetésre illetve
beszámolóra vonatkozó napirendi pont megvitatása során illeti meg.
XI. A lakásszövetkezet gazdálkodása
76.) A lakásszövetkezet éves költségelőirányzat alapján gazdálkodik. Tevékenységének pénzügyi
forrását a tagok és nem tag tulajdonosok fenntartással kapcsolatos befizetései, valamint a
lakásszövetkezet vállalkozási tevékenységéből származó, illetve egyéb bevételei szolgáltatják
77.) A tagok és a nem tag tulajdonosok fenntartással kapcsolatos kötelezettségeit épületenként és
lakásonként külön-külön kell megállapítani és nyilvántartani. A fenntartási költség tartalmazza az
üzemeltetési, karbantartási és felújítási költségeket (együtt közös költség).
78.) A közös költséget minden tag tulajdonában álló lakására nézve négyzetméterenként egyenlő
mértékben a közgyűlés hagyja jóvá. Ugyancsak a közgyűlés hagyja jóvá a nem tag tulajdonosokra
vonatkozó közös költséget, amely a tag tulajdonosokra vonatkozó közös költségnél tekintettel a nem
tag tulajdonos jogainál említettekre – több is lehet.
79.) A fenntartási költséget a tulajdonosok kötelesek a tárgyhó tizenötödik napjáig a lakásszövetkezet
számára megfizetni.
80.) Egy hónapon túli késedelmes fizetés esetén a lakásszövetkezet a hátralék összegén felül jogosult
év 10%-os mértékű késedelmi kamatot a késedelembe esés napjára visszamenőleg követelni.
81.) Az ügyvezető elnök a fenntartási költség fizetésével hátralékba került tagot vagy nem tag
tulajdonost írásban felszólítja, hogy hátralékát harminc napon belül rendezze. Amennyiben a harminc
napos határidő eredménytelenül telik el, és annak meghosszabbításától sem várható eredmény, azügyvezető elnök bírósági fizetési meghagyás kibocsátását kezdeményezheti. A behajtással
kapcsolatos költségeket az adós tag, vagy nem tag tulajdonos köteles megtéríteni.
82.) Az ügyvezető elnök a hátralék megfizetésének biztosítékaként jogosult a fenntartási költség
befizetésével legalább hat hónapnak megfelelő hátralékba került tag vagy nem tag tulajdonos
lakástulajdonának jelzáloggal való megterhelését elrendelni. A jelzálog bejegyzésének elrendelése
hat hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető. Az elnök ilyen tárgyú határozatát a
jogorvoslati lehetőség feltüntetésével a hátralékos tagnak illetve nem tag tulajdonosnak kézbesíteni
kell. Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot kiegyenlítették, az ügyvezető elnök a kiegyenlítést
követő 8 napon belül köteles a jelzálog törléséhez szükséges engedélyt kiadni. A jelzálog
bejegyzésével és törlésével kapcsolatos költségek a hátralékos tulajdonost terhelik.
83.) A közszolgáltatók áremelése esetén az ügyvezető elnök év közben is jogosult a lakásonként
fizetendő fenntartási költséget az áremelkedés mértékének megfelelően további jóváhagyás nélkül
megemelni.
84.) A lakóingatlanban található lakás elidegenítése esetén a lakásra jutó fenntartási költség
fizetésének kötelezettsége az elidegenítési szerződés keltének napján száll át az új tulajdonosra.
Amennyiben a felek ettől eltérően állapodnak meg, a volt tulajdonos felel, hogy a fenti időpontig az
új tulajdonos felel, hogy a fenti időponttól a kötelezett fizetési kötelezettségének eleget tegyen.
85.) Amennyiben a lakásszövetkezet vagyona a lakásszövetkezet működésének költségeit nem fedezi,
a közgyűlés a tagokat és a nem tag tulajdonosokat pótbefizetésre kötelezheti. A nem tag tulajdonos a
lakásszövetkezet vállalkozási tevékenységéből fakadó tartozás fedezésével ellentétben
pótbefizetésre nem kötelezhető.
86.) Az ügyvezető elnök a lakásszövetkezetnek a fenntartásához átmenetileg nem szükséges
készpénzállományát az állam által, vagy állami kezességvállalás mellett forgalomba hozott
értékpapírokba fektetheti, vagy folyószámlán lekötheti.
XII. A lakásszövetkezet képviselete
87.) A lakásszövetkezetet az ügyvezető elnök képviseli. Más tag vagy alkalmazott a
lakásszövetkezetet az elnök írásbeli meghatalmazása alapján képviselheti.
88.) Az elnök szükség esetén jogi képviselőnek is adhat megbízást.
89.) Bármely érdekképviseleti szövetségben való részvétel esetén a lakásszövetkezetet az elnök, vagy
lakásszövetkezeti elnökként adott írásbeli meghatalmazása alapján más képviseli.
90.) Az ügyvezető elnök a lakásszövetkezet képviseletében cégjegyzésre önállóan jogosult. Más tag
vagy alkalmazott cégjegyzésének érvényességéhez két képviseleti jogkörrel rendelkező személy
együttes aláírása szükségel.
XIII. Vegyes rendelkezések
91.) A jelen alapszabály elválaszthatatlan részét képző házirendet az 1. számú melléklet tartalmazza.
A házirendet a közgyűlés hagyja jóvá.
92.) A lakóépületben biztonsági okokból házalókereskedelem folytatása, illetve házalás módszerével
szolgáltatások végzésére való ajánlkozás tilos (például köszörűs, bogárirtó), ezért ilyen célból alakóépületbe belépni tilos. A lakásszövetkezet gondoskodik erre utaló kiírás elhelyezéséről a ház
kapujában. A fenti célból való belépést a lakók kérésére az elnök egyedi esetekre engedélyezheti.
93.) A lakásszövetkezet a lakásszövetkezeti tulajdonában álló épületrészekre vagyonbiztosítást, a
kezelésében lévő épületekre felelősségbiztosítást tart fenn.
94.)
Jelen alapszabály a közgyűlés általi elfogadás napján lép hatályba.
Ez alól kivételt képeznek az alapszabálynak Ltv. 4. § (2) bekezdés d)-f), h)-i) és k)-m) pontjainak és a 4.
§ (3) bekezdésének megfelelő rendelkezései, amelyek 2006. január 1-én lépnek hatályba.
95.) A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Lakásszövetkezetekről szóló 2004. év
CXV. Tv rendelkezései és a Polgári Törvénykönyv szabályai irányadók.
Jelen alapszabályt az Óbuda VII. Lakásfenntartó Szövetkezet közgyűlése a mai napon a közgyűlés
jegyzőkönyve szerint elfogadta.
A lakásszövetkezet alapszabályát a 2015. november 18-án kelt közgyűlési határozatban foglaltak
alapján – a 2006. évi V. törvény 51.§ (3) bek. alapján – egységes szerkezetbe foglaltam és
ellenjegyzésemmel láttam el. Az alapszabály módosítására az alapszabály 40.) pontjának változása
adott okot, a módosuló rendelkezés (kiegészítés) a szövegben dőlt betűvel került jelzésre.
Budapest, 2015. november 18.
Ellenjegyzem:
Budapest, 2015. november 18.
Letölthető alapszabaly